Lúdtalp

A kétlábon járás kényszerû helyzetéhez az evolúció során a láb még nem idomult igazán, a tartós igénybevételt nem bírja, boltozata megrogy, a hosszanti és haránt boltozat lesüllyed, ezért a láb belsõ oldala is érintkezik a talajjal. Ha vizes talp­pal kõre állunk, láthatóvá válik a talp lenyomata. Természetesen a számítógépes talpvizsgálat során ezt még tökéletesebben ellenõrizhetjük.

A képen jól látható, hogy a harántboltozat lesüllyedt (1), tehát erõsen nyomott, sárga területként jelenik meg. A test súlyvonal­a a közép felé tolódott (2). A bel­boka kiugrik, mivel a boka befelé dõl.

A lúdtalp kórképe laikusok között is közismert, a népnyelv topa lábnak nevezi. A boltozat megszûnése miatt a bel­boka feltûnõen kiáll. A láb elveszti kecses alakját egyszersmind a rugalmas járás képességét. A lúdtalp kisgyermekkorban, a járás megkezdésekor kialakulhat. (Nem tévesztendõ össze a kisgyermek aranyos, párnás, zsírszövettel kitöltött, boltozat nélküli talp­a a lúdtalp­pal.) A késôbbiekben a gyors növekedés idôszakában, 7 és 10 valamint 16 és 20 év között alakul ki. Késõbb a klimax táján, valószínû a hormonális változások teszik hajlamossá a nõk lábát arra, hogy feladja az ellenállást a ránehezedõ terhekkel szemben, de sokszor alakul ki lúdtalp a terhesség ideje alatt is.

• Tünetek
  • Kezdetben jellegtelen, bizonytalan, égõ érzés a talp­ban, késôbb határozott fájdalom jelentkezik, ami tartós állás, járás után kínzóvá válhat. A fájdalom kiterjed az egész lábtõre, de a lábszár, a térd, a comb, sõt a csípõ és deréktáj izmaiba is kisugárzik. A fájdalmak pihenésre csökkennek.
  • Jellegzetes panasz még a láb és az egész alsó végtag gyors fáradása, a boka és a láb ízületeinek merevsége. Gyakori az erõs lábizzadás, a bõrbetegségekre való fokozott hajlam. Összességében a lúdtalp­as személy kissé esetlen, topa.
• Megelõzés
  A legtöbb betegség megelõzhetõ, így a lúdtalp is. Gyermekkorban nagy a szülõ felelõssége: kerülje a korai lábraállítást, a hosszú, megerõltetõ sétákat. Az ép csontozatú és izomrendszerû gyermek esetén a fõ szabály: engedjük, hogy a gyermek természetes mozgásigényét kiélje, és semmilyen módon ne avatkozzunk be erõszakosan az egyedfejlõdés normális rendjébe.
  Lényeges a helyes lábbelihasználat. A szandál, a puha talp­ú, sarkatlan cipõ nem ajánlatos. Helyes a lábfej formáját követõ, bõrtalpú, esetleg magas szárú fûzõs cipõ használata.
  Ne felejtsük el, hogy a lúdtalp kialakulása gyakran kamaszkorban következik be, pl. ha a kényelmes, iskolapadhoz szokott gyerek nyolcadik után ipari tanulóként naphosszat ácsorog a munkapad mellett.
• Kezelése
  • Lúdtalpbetét
    Felnõttkorban, ha a lúdtalp­ra utaló tünetek jelentkeznek, szükséges a boltozat alátámasztása betéttel. Ha jó a betét, a test súlya a betéten nyugszik, tehermentesítve ezzel a megfáradt tartószalagokat. A lúdtalpbetét állandó viselése legtöbbször megszünteti a panaszokat.
  • Egyéb módszerek
    A lúdtalpbetét viselése mellett több, bevált módszer van, hogy a lúdtalp­as mérsékelje a kellemetlen tüneteket, ill. megelõzze az állapot romlását, a boltozat további lesüllyedését.
    Elõször is, tanuljunk meg helyesen járni: párhuzamos, nem kifelé fordított lábbal. Ügyeljünk arra, hogy talp­unk a sarok és az öregujj ívén gördüljön. Álláskor a láb mindig a külsõ élén nyugodjon, ne engedjük, hogy a bel­boka lebillenjen.
    Másodszor: lábtorna. Célja a zsugorodott szalagok nyújtása, az izmok erõsítése.

Lúdtalptorna - 1

A következõ gyakorlatok elõsegítik a láb helyes terhelésének kialakulását a talp három pontján:

• Álló helyzetben a lábfejeket párhuzamosan egymás mellé tesszük, a két sarkat egyszerre felemeljük. (Lábujjhegyre állás.)
• Lábujjhegyre állás felváltva jobb és bal sarokemeléssel.
• Álló helyzetben a lábfejeket párhuzamosan egymás mellé tesszük, egyszerre mindkét lábbal sarokra állunk.
• Sarokra állás váltott lábbal.
• Álló helyzetben egyszerre mindkét lábon lábujjhegy állásból sarokállásba gördülünk, majd vissza.
• Párhuzamos lábfejjel egyszerre a külsõ talp élekre állunk, a felemelkedett lábujjakat erõsen behajlítjuk - kinyújtjuk.
• Mindkét lábbal egyszerre lábujjhegyre állunk, a sarkakat széthúzzuk, és széthúzva visszaengedjük a földre. Széthúzott sarkakkal ismét lábujjhegyre állunk, a sarkakat a levegõben közelítjük, párhuzamos lábtartással visszaereszkedünk a talajra.
• Ülõ helyzetben párhuzamos lábtartással indulva a jobb láb ujjaival végigsimítjuk a bal lábfejet a külsõ bokától az ujjakig, majd ellentétes lábbal.
• A gyakorlatot álló helyzetben is végezzük el.

Járógyakorlatok:

• Magasra felhúzott sarokkal apró lépésekkel lábujjhegyen járunk.
• Mackó járás: a talp­ak külsõ szélére nehezedve, erõsen behajlított lábujjakkal apró lépésekkel - dülöngélve -járunk.

Játékok:

• A földön ülve egy labdát a két talp­unk közé fogunk, lábbal kissé feldobjuk, megpróbáljuk a talp­ak közé zárva elkapni.
• A földre helyezünk egy zoknit, ülve a lábujjainkkal megfogjuk a zokni két végét, megmarkoljuk, felemeljük és zéthúzogatjuk.
• Ülve a földrõl, egyik lábunk ujjaival egy ceruzát "felmarkolunk", felemeljük a levegõbe és megkíséreljük a másik lábunk ujjaival átvenni, majd fordítva.
• Állva mindkét lábunk ujjaival egy-egy kis golyót megmarkolunk. A golyókat fogva néhány lépést a talp­unkon sétálunk.
• Apróra tépett, földre szórt papírdarabkákat egyenként lábujjal felszedegetünk.

A gyakorlatok egymásra épülnek, ezért a sorrend betartása, illetve a teljes gyakorlatsor elvégzése nagyon fontos!

Lúdtalptorna - 2

A lábtornát mindig meg kell, hogy elõzze a láb fellazítása, lúdtalpbetét viselése. Teniszlabdával segíthetünk, fellazíthatjuk ill. masszírozhatjuk a talp­unkat. Mind az öt sugárnak, megfelelõn oda-vissza masszírozzuk a talp­at. Hûthetjük a lábat hûtõ tasakkal, jégzselével.

Álló helyzetben (mezítláb) mindkét, sarkat néhány mm-re felemeljük a talajtól. Egyenesbe állítjuk a testünket, minkét oldalt egyenletesen terheljük. Ebbõl a helyzetbõl próbálunk kilépni, hogy ezt megingás nélkül tegyük meg.
Naponta váltogatjuk, hogy jobb vagy a baloldallal lépünk ki elõször. Mindezt fokozatosan apró lépésekben lassan tesszük. 2-3 hét is lehet. Ezt követõen 1-1,5 m-t kell megtennünk lassan megingás nélkül. 1 hónap
A gyakorlatot nehezíthetjük a járás lassításával, a lépéshossz növelésével ill. lépéssel hátra. Valamint legutolsó sorban kavicson járással
Külsõ talp­élen állás. Próbáljunk, meg térdemeléssel megállni egy lábon.
Ez egy évet is igénybe vehet. Próbáljuk meg mindennap, amíg nem megy megingás nélkül.

Belsõ talp­élen járás kisterpeszben térdeket összeszorítva, merev bokával. Fokozatosan növekvõ terpeszben állunk.

Legnehezebb fokozat, a kavicson járás egy kp dobozba, egy kicsi egy nagyot egymás mellé téve megtöltjük a dobozt. Belépünk és mellé lépünk a másik lábbal. Ezt ismételjük több alkalommal, mindig más oldalról belépve a dobozba.