Dr. Keszthelyi Gyula tardi családorvos. Blogjában így mutatkozik be: Dr. Keszthelyi Gyula háziorvos vagyok. Belülrõl látom azt, amirõl az újságok kívülrõl írnak. Van torzulás. Ezeket igyekezem korrigálni. Hogy mi a téma? A kórházak. A körzet. A rendelõ. A bûzlõ magyar egészségügy.

Keszthelyi a mostani oltási kampánnyal kapcsolatban súlyos aggályokat fogalmazott meg. Errõl kérdeztem meg egy rövid interjúban.

Sz.G: Kezdjük elõször egy általánosabb kérdéssel. Amerikai és olasz, több millió személy adatát feldolgozó vizsgálatok bizonyították, hogy a szezonális influenza elleni védõoltások hatástalanok és Tom Jefferson, a független elemzéseket végzõ Cohrane Library influenza szakértõje is puszta üzletet lát az influenza elleni oltásokban. Neked mi errõl a véleményed és tapasztalatod?

Dr. K.Gy.: Magyarországon soha nem vizsgálták meg, hogy az oltottak és nem oltottak között a járvány után volt-e különbség a mortalitásban, morbiditásban, vagy a kiesett munkanapok számában. Tehát az oltási kampány után semmiféle utóvizsgálat nem történt a hatásosság (járványügyi és nem immunológiai) alátámasztására. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy egy cél volt pusztán: az értékesítés. Senkit nem érdekelt, hogy az oltás véd-e vagy sem a vad vírus ellen. Azt sem vizsgálták, hogy egyáltalán influenzás volt-e az a pár százezer ember, akiket ezzel a diagnózissal jelentettek. Ezek orvosi tippek voltak, tavaly 249 bizonyított eset volt 1190 beküldött anyagból, és ebbõl extrapoláltak 3-400 ezer beteget.
Az influenzaoltás hatásosságát emberben három fõ típusú kísérleti módon lehet bizonyítani:

1. Kísérleti vizsgálat, itt önkénteseket fertõznek meg az oltás után élõ vírussal, nagyon szigorúan ellenõrzött körülmények között, és így mérik az oltás hatékonyságát. Ez és csakis ez a tudományosan valóban elfogadható, értékelhetõ tudományos tényeket generáló tanulmány.

2. Terepvizsgálat, ahol a járvány kitörése után egyszerûen számolják a betegek és a halálozások számát, de itt már sok a hipotetikus elem, mert azt senki nem tudja, hogy a betegek vajon mind influenzások-e, valamint Magyarországon nem vizsgálják, hogy hányan voltak oltva a megbetegedettek közül, tehát kiknél volt hatástalan a vakcináció.

3. Immunválasz vizsgálat, ez folyt most Magyarországon, ahol már csak azt rögzítik, hogy a beoltott egyének szervezete termelt-e ellenanyagot.
Ez utóbbi forma azonban kizárólag csak azt teszi lehetõvé, hogy kijelenthessük, az oltóanyag képes immunválasz kiváltására, illetve a kísérleti személyek szervezete képes volt ellenanyag termelésére.
Amikor tudósaink és vezetõink beleharsogják a köztudatba, hogy az új magyar csúcsvakcina hatékony, akkor szándékosan elhallgatják azt a tényt, hogy kizárólag a legutolsó típusú vizsgálat szempontjai alapján értékelt hatékonyságról beszélnek.

Ez nem más, mint a laikus közvélemény tudatos, és szándékos megtévesztése, ugyanis ez semmit nem jelent azzal kapcsolatban, hogy a beoltott személyek meg fognak-e betegedni az élõ vad vírussal történõ találkozáskor, vagy sem. Azt sugallja, hogy az oltás biztos védelem, pedig ez hazugság.
Erre vonatkozóan csak az 1-es típusú tanulmány adhatna választ, ami szerintem egy ekkora hisztériakeltéssel bevezetett világjárvány forgatókönyv esetén indokolt volna.
Kész az oltóanyag, meg is lehetne csinálni a vizsgálatokat. Akár egy-két hét alatt.
Nem tudok arról, hogy bármely vakcina gyártó cég eddig elvégzett volna ilyen kísérletet a mostani H1N1 kísérletek kapcsán, de az biztos, hogy Magyarországon nem volt.
Semmi nem sürget, mert a már 22 hete tartó járvány alatt a fél hazai lakosság tudtán kívül áteshetett a betegségen, ami nagyon enyhe, a halálozás jóval alacsonyabb, mint a szezonális influenzáé.
Ez utóbbi tény okozza a legtöbb gondot, ugyanis durva orvosi hiba olyan személyt oltani (pláne esetleg szennyezett) tojás alapú vakcinával, aki már védett a betegség ellen.
Ezt a kérdést a szakemberek is agyonhallgatják, kivéve a hivatalos szerveket, akik szerint csak oltsunk be nyugodtan mindenkit. Akár beteg volt, akár nem.
Ez olyan fokú szakmai nemtörõdömség, ami már a büntetõjog határait súrolja, és az alapvetõ orvosi szakmai szabályt, a „legelõször is ne árts” durva megsértése, és erre ösztönzi a hazai orvosokat is a vezetõ járványügyi szakember.
Én a magam részérõl úgy gondolom, van bõven idõ egy ilyen 1. szintû tanulmány lefolytatására. Nagyban fokozhatná az orvosok oltási hajlandóságát, ami most nem mondható különösebben magasnak sem itthon, sem külföldön. Úgyhogy e nélkül oltson az, aki hazudozik.:-)

Sz.G: Miben különbözik ez az új influenza és mennyiben más az új oltóanyag? Mindenfélét hallani, hogy valami adalékanyagot is tartalmaz és ez valami extra veszélyt jelent az eddig sem mellékhatás-mentes oltásokkal szemben?

Dr. K.Gy.: Az új vírus rendkívül változékony, gyorsan mutálódik, és nagyon színes klinikai lefolyású eseteket láttunk, ritkán súlyos szövõdményekkel, vagy máskor egyszerû nátha szintû két napos kórral. Halálozása eddig alacsonyabb a szezonális influenzáénál, de pl. Magyarországon olyan kevés, konkrét tenyésztésen alapuló diagnózis van (200 körüli), hogy nem is tudjuk, a járvány 23 hete alatt vajon csak 200, vagy már fél millió ember esett-e át a betegségen.
Az oltóanyagot tojásokban szaporítják. A tojás, az tojás, és abban minden van, ami képes benne szaporodni. Amirõl itthon a higanyon túl egyáltalán nem hallani, az az avian leukemia virus, illetve olyan retrovírus töredékek, amiket képtelenség a vakcinából eltávolítani. Az USA tudósai végeztek ezzel kapcsolatosan utóvizsgálatokat az MMR oltás kapcsán, és annyira jutottak, hogy az oltottakban – egyelõre – nincs következménye ezek beadásának. De nem tudjuk, mi lesz 10 év múlva ezekbõl.
A védettségre vonatkozó kutatási adatok hiánya lehetetlenné teszi az elõnyök mérlegelését. Önmagában az a tény, hogy az önkéntesen oltottak túlélték az oltást, vagy az, hogy az ellenanyag szintjük megemelkedett, nem bizonyíték a vad vírussal szembeni védettségre. Ilyen vizsgálat tudomásom szerint soha nem is történt Magyarországon.
A most forgalomba hozott oltóanyag elõirata szerint még állatkísérlet szintjén sem történt kísérleti vizsgálat, vagyis annak vizsgálata, hogy az oltott és oltatlan állatok között van-e különbség mesterségesen elõidézett fertõzés esetén a betegség lefolyásában, vagy a halálozásban.

Sz.G: Úgy hírlik, elõször a terhes anyákat és a kisgyereket tervezik beoltani. Az ember azt gondolná, õk a legveszélyeztetettebbek az oltási mellékhatások szempontjából, hiszen a fejlõdõ magzati agy és a gyermekagy nem jelent még nagyobb kockázatot egy esetleges idegi károsodással szemben? Te hogy látod ezt?

Dr. K.Gy.: Ismereteim szerint nincs, vagy alig van épeszû magyar orvos, aki ezeket a személyeket oltaná. Itt a választható antivirális szereket illik preferálni.
Szintén az USA-ban készen van egy aerosol formában bejutatható készítmény, ami annyiban jobb az oltásnál, hogy a természetes behatolási kapun át jut be, és így pontosan azokat az immunszûrõket aktiválja, mint a vad vírus. Az így létrehozott immunitás jóval erõsebb. A vér/agy gát 10 éves korig nem szûr tökéletesen, minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé védett a közvetlenül a keringésbe juttatott anyagokkal szemben a központi idegrendszer.
Nem tudjuk, milyen kárt okozunk, és ennek ellenére oltunk.

Sz.G: A British Medical Journal hasábjain nem rég közölt felmérések szerint a világ más országaiban is az egészségügyi dolgozók és orvosok jó része nem hajlandó beoltatni magát. Jól gondoljuk, hogy egy orvos még inkább felismeri a rejtet kockázatokat, mint egy halandó ember?

Dr. K.Gy.: Igen. Ennek oka pedig egyszerûen az, hogy az oltási reklámdömping bagatellizálja a súlyos veszélyeket, amikrõl sokszor csak egy-egy tudományos közlemény számol be, ezeket itthon valószínûleg kevesen olvassák el angol eredetiben, de túlhangsúlyozza a (bizonyítatlan) elõnyöket.

Sz.G: Azt olvasni, hogy az új influenzának még alacsonyabb a halálozási aránya, mint a szokásos szezonálisnak. Szerinted miféle érdekek fûzõdnek hát ehhez az egész kampányhoz?

Dr. K.Gy.: A Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás által megkívánt bizonyítékok szinte teljes hiányában csak az a feltételezés marad, hogy üzleti érdekekrõl lehet szó.
Magyarországon a kormányzat egyetlen céget gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozott a piacon, kizárva a versenyt azzal, hogy ezen egyetlen cég termékét osztogatja ingyen a lakosságnak, ahelyett, hogy pl. egy fix összeggel támogatná valamennyit, és az emberekre, orvosokra bízná annak eldöntését, hogy a palettáról oltást, vagy esetleg antivirális szereket választhassunk.

Sz.G: Azt olvastam, hogy az oltással szemben valamiféle ellenállást szervezel. Pontosan mirõl van szó, mik a céljaitok?

Dr. K.Gy.: Nem ellenállás ez, hanem rendrakás. A védõoltások jogi szabályozása olyan mértékben inkoherens, sok esetben nyíltan alkotmányellenes, hogy ennek megszüntetése, rendezése érdekében fogadtunk 170-en jogi képviseletet, és készíttetünk velük polgári jogi szerzõdéseket, lévén szolgáltatók vagyunk, tehát a piacon dolgozunk, ugyanakkor a kormányzat az ingyenmunka kikényszerítésére törekszik velünk szemben. Ezt óhajtjuk tisztességes mederbe terelni.

Nézzük mit mond az 1997. évi 154. Tv. (EüTv) errõl:

129. § (1) A kezelõorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati módszerek (119. § (3) bekezdés b) pontja) közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közremûködõ személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhetõ eljárást.
(2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy
a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetõleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
és:
119. § (3) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelõ minõségének alapvetõ feltétele, hogy …
b) az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükrözõ és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények;
…
ca) egészségi állapotában az elérhetõ legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze. Ám ezeket a szabályokat információ hiányában nem lehet betartani. Egy tisztességes oltás felkészítéssel, a jelenleg érvényes nyilatkozat aláírásával, tájékoztatással, megfigyeléssel legalább fél óra. Mikor lesz erre idõ 3,5 millió páciens esetén?

Sz.G: Mit gondolsz a közegészségügy és az orvosok felelõsségérõl? Hogy számol el egy orvos a lelkiismeretével, ha az általa beadott oltás mondjuk egy terhes anyánál vetéléshez vagy magzati károsodáshoz vezet?

Dr. K.Gy.: A felelõsség jogszabályba foglalt módon az oltóorvos felelõssége, épen ezért az oltási kockázat becslése, az olthatóság eldöntése is csak az övé lehet. Sem miniszter, sem ÁNTSZ nem szólhat ebbe bele. Viszont átveheti a feladattal együtt a felelõsséget is. Akkor nem mi oltunk ezekkel az ismeretlen kocsonyákkal, hanem õk. Nem véletlen, hogy ezért a teljesen ismeretlen új vakcináért sem vállal az állam semmiféle kártérítési felelõsséget. Az egyik jogi kérdés, amit az ügyvédi irodával tisztázni fogunk és szerzõdésbe foglalunk, az éppen a felelõsség kérdése, hiszen az oltást nem én ajánlom, hanem az ÁNTSZ, de a beteg kéri, mert ez nem kötelezõ oltás. Ezért a felelõsségnek kettejük között kellene megoszlani. Én csak egy oltópisztoly vagyok. Ma már a szakdolgozó is beadhatja jogszerûen az oltást, hiszen az nem ördöngösség, a cukorbetegek naponta 4x szúrják magukat. Csakhogy õk tudják, hogy mivel. Nekünk fogalmunk sincs a FLUVAL hatásairól

Sz.G: Mi a látleleted a magyar orvosok gondolkodásáról. Én azt látom, kevés olyan józanul gondolkodó és bátor kiállású orvos van, aki szembe mer menni a megkövesedett, gyógyszeripari érdekek által támogatott téves elméletekkel, amikbe emberek halnak bele nap, mint nap. Meglepett, pl. amikor a koleszterin ügyben mellém álltál. Ebbõl számomra az jött le, hogy Te sok orvostudományi elméletrõl mást gondolsz, mint ami akár a mai tankönyvekben is szerepel.

Dr. K.Gy.: Einstein egyszer azt mondta magáról, hogy õ nem különösebben tehetséges, csak nagyon kíváncsi. A magyar orvosok zöme induláskor nagyon tehetséges, de egy szalagon dolgozó rabszolgaként 20 év múlva már fásult, érdektelen, kiégett. Csak arra kíváncsi, mikor ér véget a munkaidõ, az ügyelet. Alig van orvos barátom, és sok orvos kollégám kifejezetten hülyének tart.:-) Erre büszke vagyok. A betegeim szeretnek. És elmondják, hogy azért, mert nem olyan vagyok, mint a többiek. Nekem ez elég. Õk a fontosabbak.

Szendi Gábor
2009.szeptember 30.

http://holahatar.uw.hu/viewpage.php?page_id=3