Mit árul el a betegséged?
Mi az élet értelme? Jobban megérteni az életet és önmagát!

Testünk az élet rendkívüli hírnöke, nemcsak azt mondja el miben vétettünk, hanem pontosan azt is megmondja, mit kell tennünk az élet védelmében és mellett.
A betegség, a kor az emberi tudatban létrejött diszharmónia, annak jelzése, hogy az ember kizökkent a természetes harmóniából, rendbõl.
Meg kell tanulnunk a testi tünetû betegségek mélyebb jelentéseit, el kell fogadnunk a test, lélek, szellem egységét.

Ki vagyok én valójában?
Az Én nem a testet jelenti.
A test mindig csupán okozat, sohasem maga az ok. A test amikor már nem képes betölteni a funkcióját erõtlenné válik, ekkor a léleknek el kell azt hagynia, akár teljesítette életfeladatát, akár nem.

Mik voltak az elõzmények:
Kb. 2400 évvel ezelõtt Szókratész már kijelentette, hogy nem létezik a lélektõl független pusztán testi betegség. Késõbb tanítványa Platón keserûen állapította meg: „Tévedés, hogy külön orvosok foglalkoznak a test és a lélek bajaival, holott e kettõ nem választható el egymástól.”

Például szomorúság hatására elvörösödünk vagy sírunk. Amit lélekben átélünk a test különbözõ külsõ jelekben jeleníti meg.
Ami a lelket foglalkoztatja, az foglalkoztatja a testet is. Az ok hatása lehet negatív vagy pozitív. Okozhat betegséget és szenvedést, vagy egészséges és boldog életet adhat.

Mindenki másként éli meg a betegségét. Például, ha az energia (düh, agresszió) gondolati szinten blokkolódik az fejfájáshoz vezethet.

Ha az energia a test funkcionális szintjén blokkolódik: magas vérnyomás, vegetatív dystónia jelentkezhet.
Ha az energia izomrendszer szintjén blokkolódik: reuma, köszvény, bénulás jelentkezhet.

A tüneteket át kell tudnunk értékelni. Az energiablokkolódás, ami megjelenik, nem tûnik el nyomtalanul, csak átalakul. Ha olyan téma közeledik felénk, amellyel nem akarunk szembesülni, ezért hagyjuk, hogy a szellemibõl lesüllyedjen a lelki tartományba, majd onnan még mélyebbre a testünkbe, akkor az energia fizikai szintes testi tünetként nyilvánul meg. Amirõl nem veszünk tudomást, így azt hisszük, hogy az nincs a szó eredeti értelmében „másik” oldalra kerül. Ezt Carl Gusztáv Jung meghatározásával árnyéknak nevezzük.
Csak akkor válhatunk minden szempontból egészségessé, ha feldolgozzunk ezt az árnyékot.

Az ember, mint egész az énjébõl és az árnyékából áll. A kettõ együtt alkotja a selfet vagy szellemi ich tartományt.
Vigyázni kell a tüneteltolás jelenségére, amikor is a tünetek elvándorolnak az egyik helyrõl és a másikon elõbukkannak. Napjainkban ez úgy is megjelenik, hogy a tünetek szervrõl szervre a betegek szakembertõl szakemberig vándorolnak.
A gyógyulás alternatívája az, hogy függõleges irányban toljuk el a tünetek értelmezését, vagyis testi síkról a lelki és onnan a szellemi síkra vetítjük a fizikai megnyilvánulásokat. Ahhoz viszont, hogy ez a tünet az alacsony testi síkról a magasabb szintre lépjen energiára van szükség. Ezt az energiát magának az érintett személynek kell elõállítania. Ez az un. vitalitás, életerõ, fluidum. A gyógyító itt csupán a szabályzó szerepét töltheti be.
A realitásnak megfelelõen kell mindenkinek megalkotnia saját betegség és énképét.

Mindenkinek saját magának kell kezébe venni sorsát!

Jogok emlékeztetõ: következõket teheted a mûvel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és elõadhatod a mûvet, származékos mûveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre az alábbi feltételekkel:
*Nevezd meg! a szerzõ és a forrás feltüntetésével add tovább!
*Ne add el! Ezt a mûvet nem használhatod fel kereskedelmi célokra.
*Így add tovább! Ne változtass rajta!